" ... A pesti táncházmozgalom beindulását követően, 1977-ben került sor az első olyan városi táncházra Kolozsvárott, ahol - a pestihez hasonlóan - többnyire zeneiskolai képzettséggel rendelkező városi fiatalok játszották az autentikus magyar népzenét, s tanították a táncokat az érdeklődő fiataloknak. Az első ilyen táncházban a Bodzafa együttes muzsikált. Ekkor még csak a tánctanítást vezette, de röviddel ezután már a zenekar tagja lett Papp István. Néhány éven belül már valószínűleg ő volt Erdély legismertebb táncházi prímása. A mai napig mindenki csak Gázsaként ismeri. Ezt a ragadványnevet úgy kapta, hogy már nagyapját is így hívták falujában, Magyarszováton - a cigányok nevezték el "gádzsó"-nak (idegennek, nem cigánynak), mert sokszor mulatott velük annak idején -, s amikor egy gyűjtőút során többször úgy mutatkozott be a falubélieknek, hogy "Gázsa Sándor unokája vagyok", ráragadt a név. Olyannyira, hogy ma már talán egy szakmabelit is zavarba lehetne hozni azzal, ha csak Papp Istvánként említeném, és nem tenném hozzá a Gázsát.

Gázsa lett tehát rövid időn belül az egyik legjelentősebb együttes, a Bodzafa prímása, s a másik kiemelkedő zenekarral, a Barozdával is gyakran muzsikált. A nyolcvanas évek első felében még lemezeket jelentethettek meg a főbb erdélyi táncházi együttesek Romániában, de a nyolcvanas évek második felére a diktatúra legsötétebb időszakának beköszöntével nemcsak az ilyen lehetőségek szűntek meg, hanem, mivel lehetetlenné tették tevékenységüket, a zenészek sorra az ország elhagyására kényszerültek. Papp István Gázsa volt az, aki a vezető zenészek közül talán legtovább kitartott, de ezt ő se táncházi zenészként tehette, hanem mint a sepsiszentgyörgyi Vadrózsák együttes zenekarának vezetője.

A kilencvenes évek elején aztán ő is elhagyta az országot, de szemben több zenésztársával, akik nyugaton telepedtek le, ő - annak ellenére, hogy felesége Kölnben élő családja miatt kínálkozott számára is a németországi letelepedés - Budapest mellett döntött. Korábbi zenekari társa, Kelemen László meghívására a Budapest Táncegyüttes prímása lett, s ezt a rangos pozíciót a mai napig tartja.

Gázsa nagy népszerűségnek és elismertségnek örvend táncházas és népzenei körökben. Azt is valószínűnek tartom, hogy - hosszú táncházas múltja, erdélyi gyökerei és a hivatásos táncegyütteseknél megkívánt sokféle népzenei dialektus miatt - talán ő rendelkezhet a legszélesebb népzenei repertoárral. Zenészi kvalitásai, igényessége is arra predesztinálnák, hogy széles ismertségnek örvendjen a magyar nemzet körében. Mégis, a műfaj médiában történő agyonhallgatása következtében - hasonlóan más jelentős népzenészekhez - a nem kifejezetten népzenei érdeklődésű emberek között - tapasztalatom szerint - méltatlanul alacsony az ismertsége. Ha például Írországban élne, s az ír népzenét művelné ilyen szinten, bizonyára az ország egyik sztárja lenne ... "

Abkarovits Endre
(Csodaszarvas folyóiratból interjú, 2004)